Az „ajánlottan kötelező” oltások   kötelezőségének
jog- és alkotmányellenességét kimondó határozat kérése az Alkotmánybíróságtól,
jelzés az ombudsmanhoz

Az Alkotmánybíróság előtt van a Polgári Jogokat Pártolók Egyesülete által benyújtott beadvány az oltások "kötelezőségének" tarthatatlanságáról. (2013. december 20.)
Ugyanúgy az alapjogokat védő ombudsman előtt is. (2013. december 20.)
Az oltás kötelezőségének kérdése életbe vágó.

A beadvány teljes szövege (be/ki)             (Nyomtatható változat itt)

BEADVÁNY

az Alkotmánybírósághoz

Beadvány az ombudsmanhoz

Az "ajánlottan kötelező" oltások   kötelezőségének
jog- és alkotmányellenességét kimondó határozat kérése

A vakcinákkal való védőoltások "kötelező" jogi kategorizálása álláspontunk szerint többszörösen alkotmányellenes, és ezért törvénytelen.

Az oltási gyakorlat hosszú idő alatt kiépített, csalárd törvényi környezetre támaszkodik, aminek számos további alkotmány-, törvény- és ígydemokráciaellenesfolyománya van, amelyek miatt összességében -- nem lévén sem rendkívüli helyzet, sem járvány --, kirívóan társadalomellenes.

Az állampolgároknak, akik a jelen, deklaráltan demokratikus rendszerben képviselőiken és fenntartott intézményeiken keresztül gyakorolják a hatalmat, és vélik intézni ügyeiket, bizonyosan nem volt céljuk egy olyan rendeleti és törvényi közeg kialakítása, amelyben mára találták magukat a "kötelező" oltásokkal kapcsolatban.

A jelen törvénytelen gyakorlat hosszú idő alatt alakult ki. A kialakulásához bizonyára hozzájárult az is, hogy az állampolgárok talán több esetben is tévedtek képviselőik kiválasztásában, illetve nem voltak elég körültekintőek képviselőik eligazításakor, és nem fogalmazták meg elég pontosan tényleges szándékaikat képviselőik számára, de egyrészt a gazda olykor megengedheti magának, hogy a maga kárára tévedjen a saját birtokán, másrészt azonban semmi nem indokolja, hogy tévedését felismerve, a kiigazítás érdekében bármikor, immár megfelelő direktívákkal éljen képviselői felé.

Törvénytelenség jogot nem szül, viszont törvénytelenség esetén a nemzet tagjai számára adott az ellentmondás és ellenállás joga, ami kötelességük is egyben.

Jelen beadványunknak nem célja arra kérni az Alkotmánybíróságot, hogy egészségügyi vagy járványügyi szakmai döntést hozzona "kötelező" oltásokkal kapcsolatban. Meggyőződésünk szerint jog-elvi szinten is elegendő átgondolni az általunk felvetett súlyos aggályokat, ahhoz, hogy kitűnjön a védőoltások kötelezőségének alkotmányellenessége, és így jogtalansága. A jelenlegi kötelező oltási gyakorlat ellentétben áll a magyarországi jogelvek és jogalkalmazás minden egyéb területével is, a jogrendszerben disszonanciát, a társadalomban feszültséget gerjesztve.

Jelen beadványunkkal alapkérdésünk folyományainak és következményeinek teljes átvilágítását sem kérjük,hiszen hazánk rendelkezik ehhez megfelelő intézményekkel és hozzáértő emberekkel, csupán jelezni kényszerülünk néhány szakmai színezetű vonatkozást is, az összefüggések áttekinthetősége érdekében. A pontosság miatt.

Kiindulásként le kell szögeznünk, hogy biológiai és vegyi anyagok injekciózással testbe juttatása -- függetlenül annak céljától -- minden kétséget kizáróan komoly egészségi beavatkozásnak számít.

Ezért összetételükben, hatásukban, hosszú távú hatásukban és összhatásukban ismeretlen (dokumentálatlan) biológiai és vegyi anyagok beinjekciózása -- statisztikailag bármilyen kis kisebbség egyes tagjai számára -- aggályos, félelemkeltő lehet. Ilyen helyzetben a törvénynek (mint ahogy azt, kifejezve a jogalkotó alapvető szándékát, más területeken teszi is), biztosítania kell, hogy az adott kisebbség tagjai ne kényszerüljeneklegjobb tudásukkal és meggyőződésükkel ellenkezőleg cselekedni, kiváltképpen a lehető legszemélyesebb vonatkozású, és visszavonhatatlan, visszafordíthatatlan jellegű eseményekben. Vagyis a törvénynek el kell fogadnia, lehetővé kell tennie, hogy ha -- bár akár tévesen -- legjobb tudásuk és meggyőződésük alapján nem kívánják az adott oltást befogadni, akkor ezt megtehessék.

Ennek a lehetőségnek a megtagadása -- a jelen helyzet fenntartása -- megkérdőjelezi minden olyan törvény hitelességét és létjogosultságát, amely bármely kisebbség saját tudásán és meggyőződésén alapuló cselekvési szabadságát védi, (amennyiben az, mint ahogy esetünkben is fennáll, -- rendkívüli helyzet nem lévén --, nem irányul senki más ellen).

A jogelvek és joggyakorlat szerves része a természetes személyek "legjobb tudásuk és meggyőződésük szerinti cselekvésének" vélelmezése. Ez a jog egyik alappillére, mint az egyik alapvető elvárás a társadalom minden tagjaival szemben. Ennél fogva fölöttébb ellentmondásos egyik pillanatban megtiltani azt, ami egyébként alapvetően általánosan elvárás. Demokratikus társadalomban a jog nem támogathat olyan gyakorlatot, amelyben alapvető viselkedési norma előjelet válthat, tartalmát és lényegét tetszés szerint cserélgetheti.

Bizonyos cselekmények, illetve bűncselekmények minősítése során a bíróságok az elkövető szándékára kíváncsiak, ("legjobb tudására és meggyőződésére, ami alapján cselekedett") és ez döntő súllyal esik a latba -- például egy esemény gondatlanságból elkövetett emberölésnek, vagy gyilkosságnak minősítése során.)

Biológiai és vegyi anyagok injekciózással testbe juttatásának, mint igen komoly beavatkozásnak a kötelezősége legfőképpen azért aggályos, mert visszafordíthatatlan, természetszerűleg egyirányú folyamat, és mint ilyennek, a legsarkalatosabb jogi tényezőjévé a hozzájárulás kérdése válik.

A demokratikus jogalkotás és joggyakorlat általánosan elfogadott alapelve és gyakorlata, hogy a jogalkotó -- legfőképpen a visszafordíthatatlan lényegű vonatkozásokban -- a tévedések lehetőségét legjobb tudása és meggyőződése szerint kizárja. Ez az elv a halálbüntetés ellen szóló legfontosabb érvek fő alapeleme is.

Technikai és jogi értelemben is markáns analógia ismerhető fel a nemzés és vakcina beinjekciózása között. Előbbi a társadalmi közfelfogás szerint, -- aminek érvényesítésére a jog hivatott --, elfogadott, sőt védelmezett aktus, ha a befogadó akaratából, beleegyezésével történik, és bűncselekmény, ha azzal ellentétesen.

A kötelező oltás gyakorlata, miközben számos jogot és jogelvet sértve irányul a társadalom minden hasznos és potenciálisan, tehát vélelmezendően hasznos tagja ellen, tetéződik azzal, hogy a jogtalanság végrehajtásához és a törvénytelen gyakorlat fenntartása érdekében -- csalárd rendeletalkotások, törvényértelmezés és végrehajtás útján -- a társadalom (gazda) által eredetileg teljesen más célból létrehozott erőszakszervezeteket is felhasznál.Ez azért kirívóan demokrácia- és társadalomellenes, mert magát a társadalmi rend hitelességét ássa alá. Iménti analógiánk szerint olyan, mint ha nemi erőszak elkövetéséhez valaki "törvényesen" használná fel az erőszakszervezeteket, és elvárná, hogy ezt mindenki rendjén valónak és jogosnak tekintse.

A vakcináknak gyártási sorozatszámuk van. Erre azért van szükség, mert az egyes sorozatok különböznek egymástól. Ezzel a mai oltási gyakorlat kimeríti a kísérlet, illetve a "tudományos kísérlet" fogalmát, annak a közmegegyezés alapján érvényben lévő definíciója szerint is.

Az, hogy a különböző sorozatszámú vakcinák hatásukban is különbözőek, nem lehet szakmai vitaalap. A járványügyi központ honlapján olvasható, hogy a múlt században, lényegében a magyarországi kezdetektől, gyakorlatilag két személy, "...Dr. Erdős László és Dr. Fornosi Ferenc felügyelt mindent a vakcinák gyártása és ellenőrzése terén... ...A külföldről vásárolt vakcinák esetében pedig Fornosi kérésére az előminták alapján válogatták ki külön gyártási szám alapján a magyaroknak szánt vakcinákat."

Ha a múlt század első felében lehetséges, mi több, szükséges volt a különböző gyártási számú vakcinák közül kiválogatnia magyaroknak szántakat, ez egyben azt is jelenti: nincs technikai akadálya annak, hogy bármilyen összetételű és bármilyen nagyságú célcsoport valamilyen szempont szerint célirányosan kapjon bizonyos sorozatszámú, és annak megfelelő hatású vakcinát.

Ez a körülmény álláspontunk szerint diszkriminatív oltási gyakorlat lehetősége szempontjából olyannyira aggályos, hogy önmagában is elegendőnek kellene lennie a kötelezőség azonnali megszüntetéséhez.Hasonló gyanúk ébredését csak erősítheti az oltási propaganda és tájékoztatás felületessége és egyoldalúsága.

Néhány részlet Dr. Erdős László életrajzából (kiemelés a beadvány írójától):

"...orvosegyetemi tanulmányai befejezését követően 1936 augusztus 1-től első és egyetlen munkahelyén,az Országos Közegészségügyi Intézetben kezdett dolgozni, az Intézet Szerológiai osztályán. Abban az időben a Szerológiai osztályon kezdték meg Magyarországon a humán oltóanyagok előállítását az egyetlen, a himlő oltóanyag kivételével, melyet az Intézetben soha nem állítottak elő -- azonban minden ellenőrző vizsgálatot itt végeztek.

...1938. január 1-től Erdős dr. hatékony közreműködésével megkezdődött a 2 éves korúak oltása, majd a 7 éves korúak újraoltása diphteria anatoxin-nal...

Intenzív munkát végzett Erdős doktor ebben az időben a szamárköhögés, valamint a vörheny megelőzésére szolgáló oltóanyagok előállításában és minősítésében, valamint a himlő oltóanyag és a tuberculin készítmény ellenőrzésében is.

1938-ban megjelent a 245.300/1938 BM rendelet, amely az embergyógyászatban használt szérumok, oltóanyagok és diagnosztikumok termelését és ellenőrzését, valamint azok forgalomba hozatalát szabályozta. A rendelet elkészítése döntően Erdős doktor munkája volt.

1939-től a Szerológiai osztályon belül önálló alosztályként létrehozták az Oltóanyagellenőrző alosztályt, melynek 1940-től -- már mint Oltóanyagellenőrző osztálynak -- Erdős doktor lett a vezetője.

1951-ben -- szintén Erdős doktor munkájának eredményeként -- megjelent a 137/1951 sz. EüM rendelet, amely az 1938-as BM rendelet korszerűsített változata.

1952-ben Erdős dr. elnyerte az orvostudomány kandidátusa címet.

A 137/1951 sz. EüM rendelet előírásainak megfelelően1959-től kikerült az osztályról a BCG oltóanyag előállítás, majd 1961-től a bakteriális törzsközponttal kapcsolatos feladatkör, így az időközben nagymértékben megnövekedett oltóanyag- ellenőrzési feladatok differenciáltabb ellátására nyílt lehetőség az Oltóanyag ellenőrző osztályon.

1968. január 1. után az Országos Közegészségügyi Intézetből kiválva önálló intézetként létrejött az Országos Gyógyszerészeti Intézet, így a hatósági jogkörök megosztásával az Erdős dr. vezette Oltóanyag ellenőrző osztály látott el mindennemű ellenőrző tevékenységet az immunológiai készítményekkel kapcsolatban.

1972-ben az Intézetben elhatározott szervezeti változás szerint létrejött az Immunológiai Főosztály, melynek Erdős dr. 1978-ban történt nyugállományba vonulásáig volt a vezetője. Erdős dr. ezután még 1979. december 31-ig mint szaktanácsadó segítette a Főosztály munkáját.

Számos oltóanyag kifejlesztése során Erdős dr. dolgozta ki Magyarországon az egyes készítményekre vonatkozó minőségi követelmények rendszerét és az ellenőrzés módszereit, melyek az 1940-es években még távolról sem voltak olyan rendszerbe foglalva, mint napjainkban. A paramétereket laboratóriumi és klinikai vizsgálatok során ellenőrizte.

Széles körben vizsgálta az egyes oltóanyagok hatásosságát és reaktogenitását, keresve a legmegfelelőbb immunizáló adag, immunizálási mód (subcutan, intracutan, muscularis), és az egyes készítményekre vonatkozó optimális életkor, valamint az oltások esetleges ismétlésének legmegfelelőbb intervallumát.

Számos készítmény esetében meghatározta az egyes hatóanyagok minimális hatóértékét, valamint a készítmények felhasználhatósági idejét.

...Néhány készítmény esetében bevezette a tömegoltásokat megelőző, kisebb csoportokon végzett, kontrollált oltások rendszerét. Az ilyen módon szerzett tapasztalatok jelentősen segítették a magyar védőoltási gyakorlat eredményességét, sikerét.

1953-tól bevezette az oltási mellékhatások regisztrációját és a jelentett események kivizsgálását.

Mint oltóanyag-ellenőr az 50-es évek végétől tevékenyen részt vett a megjelenő vírus vakcinák (polio, kanyaró, majd rubeola, mumpsz és kullancsencefalitisz) magyarországi bevezetésében.

Aktív, meghatározó szereplője volt a magyarországi védőoltási eljárások kidolgozásának és kivitelezésének.

A megalapozott tudása és széles körű ismeretei alapján kidolgozott ajánlásait a hatóság döntéshozatalkor minden esetben elfogadta. Aláírása nélkül nem született döntés..."

(Az idézett írást d r. Lontai Imre, OEK Oltóanyagellenőrző Főosztály
nyugalmazott főosztályvezetője jegyzi)

Ha ez esetben is azt vesszük alapul, hogy Dr. Erdős László is legjobb tudása és meggyőződése szerint végezte a munkáját, akkor a mai oltási gyakorlat körüli csalárd jogi környezet kiépítésének feltárása felé nem az ő jó szándékának megkérdőjelezésén, hanem a mindenkori jogi helyzet elemzésén keresztül vezet az út. Miközben a legnagyobb tisztelettel kívánunk adózni Erdős dr. bizonyára valóban értékes munkásságának, életrajzában lehetetlen nem észrevenni azt a mai szemmel már egyértelműen összeférhetetlenségnek minősülő pozícióhalmozódást, amelyben -- egy FÚSZ írás szerint -- "Erdős írta az oltóanyag minőségbiztosításával foglalkozó miniszteri rendeleteket, tehát a saját munkakörének szabályait ő határozta meg..."

Már a kezdetektől olyan törvényi közeg épült ki, amely lehetővé tette, hogy hosszú évtizedekig gyakorlatilag kontroll nélküli teljhatalommal rendelkezzen egyetlen ember, és az így kialakult törvényi közeg a jelek szerint megingathatatlan bázist teremtett a következő idők számára is.

Ha a z ÁNTSZ Gyáli úti épülete -- amint a márványtábla hirdeti -- Rockefeller alapítványi támogatással épült 1927-ben, vajon milyen segítséget nyújtott ugyanaz az alapítvány a II. vh. ideje alatt és előtt Magyarország megfelelő sorozatszámú vakcinákkal való ellátásában, szakembereinek kiképzésében, illetve továbbképzésében? Vagy a Rockefeller Alapítvány fő ismertetőjele, hogy azért építkezik, hogy amint kész az épület, kivonuljon belőle? Vagy, hogy nincsenek hosszú távú céljai, netán hogy nincs pénze és befolyása céljai és elképzelései megvalósítására?

" ...A 137/1951 sz. EüM rendelet -- szintén Erdős doktor munkájának eredményeként -- az 1938-as BM rendelet korszerűsített változata." Ez azt jelenti, hogy az oltások ügyének egészét, beleértve a kötelező oltásokat is, a köztes időben is idegen hatalom felügyelte? Vajon -- teljes befolyással rendelkezv e -- milyen szempontok alapján állít össze és válogat ki vakcinákat egy világháborúban győztes hatalom intézménye a vesztes számára, egy újabb világ háború előestéjén, illetve idején, háborús ellensége lakossága számára?

Az ilyen kérdések egészen más súllyal bírnak kötelező, mint fakultatív oltási gyakorlat közepette, de meglehet, a legenyhébb megítélés is túlmutat a nemzetbiztonsági kockázaton. Annak gyakorlatára.

Megemlítve még, hogy érvényben lévő, deklarált amerikai jogszabály szerint az amerikai haderők jelenleg is (nem részletezett) műveleti területnek tekintik szövetségeseik területét is, kijelentjük, hogy e kérdések vizsgálatát jelen beadványunk szintén nem kéri, mindössze a mindenkori jogi környezet és a rá támaszkodó oltási gyakorlat lehetséges (nem kizárható) folyományaiba kerestünk bepillantást.

Összegzés

A Magyarországi oltási gyakorlat -- kötelezősége miatt --

Nem utolsó sorban a mai oltási gyakorlat "ajánlottan kötelező" minősítése félrevezető, mert amagyar nyelvben és a formális logika szerint is az "ajánlott" és a "kötelező" egymással ellentétes lényegű és jelentésű szavak. Együttes, rokon értelműkénti használatuk, kiváltképpen hivatalos szövegkörnyezetben és a ténylegesen közölni szándékozott tartalom szempontjából egyszerűen értelmetlen. (Akkor is, ha az a helyzet, hogy -- egy bizonyos szempontból -- nagyon is pontos...)

Fentiek összessége, illetve bármelyik része alapján, kérjük a Tisztelt Alkotmánybíróságot döntéshozatalra és a szükséges lépések megtételére.

Egyben, mint politikai tényezőt -- lévén az ügy politikai természetű is --, kérjük az illetékes ombudsmant, hogy jelen beadványunk jelzéseit is figyelembe véve kezdeményezzen megfelelő intézkedéseket.

Kelt, Mány, 2013. december 19.

..............................................................

Polgári Jogokat Pártolók Egyesülete

A magunk részéről hozzájárulunk postai úton történő, csatlakozó aláírások iratkiegészítésként történő elfogadásához, például a mellékelt minta szerint, (1 db. melléklet) és ezek elfogadására, illetve tudomásul vételére kérjük a Tisztelt Alkotmánybíróságot is.

..............................................................

Polgári Jogokat Pártolók Egyesülete

  1. Ha aláíróként kívánsz csatlakozni.
    Ha iratként, postán küldöd el csatlakozó aláírásodat az Alkotmánybírósághoz, ez olyan határozott, konkrét és megkérdőjelezhetetlen akaratnyilvánítás, ami lényegét tekintve eleve minden esetleges formai és egyéb kifogás fölött áll. A postai megoldás dokumentálja ezt az akaratnyilvánítást.

    Aláíróként csatlakozás szövege (be/ki). (Nyomtatható változatban itt)

    Alkotmánybíróság
    Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
    Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.


    Tisztelt Alkotmánybíróság!

    Függetlenül attól, hogy mi a véleményem a védőoltásokról, azok hatásáról, illetve szükségességéről, magam is alkotmány- és jogellenesnek, vagyis törvénytelennek tartom azok kötelezőségét.

    Ezúton csatlakozom az Alkotmánybírósághoz 2013. december 20-án benyújtott,

    "Az "ajánlottan kötelező" oltások   kötelezőségének
    jog- és alkotmányellenességét kimondó határozat kérése"

    című beadványhoz.

    A beadványt elolvastam, megértettem, és gondoskodtam annak saját archiválásáról.

    Kérem, hogy jelen csatlakozásomat vegyék tudomásul, illetve fogadják el az eredeti beadvány kiegészítéseként.

    Jelen dokumentum iratkiegészítésként befogadását visszaigazoló válaszuktól -- az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása érdekében -- ezúton eltekintek.

    Kelt,

    ..........................................

    aláírás


    .........................................

    lakcím


    ...........................................

    sz. ig. sz.

    Csatlakozásodról -- névvel és feladói ragszámmal -- értesíts e-mailben az oltas kukac magunk pont com vagy az oltas10 kukac gmail pont com címen. Ennek alapján kerül nyilvánosságra (magunk.com) az aláírói lista. Ha eldöntötted, hogy csatlakozol, de addig is, amíg ez ténylegesen kivitelezhető, illetve valamilyen észrevételed van, itt írd meg!

  2. Ha dokumentumot kívánsz készíteni arról, hogy törvényes jogoddal élve felfüggesztettnek tekinted az oltási kötelezettséget, miután csatlakoztál az 1. pont szerint, nyomtasd ki az alábbi nyilatkozatot, és helyezd el rajta az Alkotmánybírósághoz elküldött csatlakozó irat postai ajánlási igazolószelvényét.

    A nyilatkozat szövege (be/ki). (Nyomtatható változatban itt)

    Nyilatkozat

    Függetlenül attól, hogy a védőoltásokról mit gondolok, egyetértőleg aláírtam az Alkotmánybírósághoz 2013. december 20-án benyújtott,

    Az "ajánlottan kötelező" oltások   kötelezőségének
    jog- és alkotmányellenességét kimondó határozat kérése

    című beadványt.

    Aláírásomat iratkiegészítésként az alábbi regisztrált küldeményben juttattam el az Alkotmánybírósághoz:




    a csatlakozó aláírás postai igazolószelvényének helye





    Az Alkotmánybíróság döntéséig az oltási kötelezőséget felfüggesztettnek tekintem, és minden, oltásra kötelező megnyilvánulást személyem, illetve családtagjaim elleni bűncselekménynek (támadásnak) fogok fel.

    Kelt,





    ......................................................

    aláírás

  3. Ha bármely politikus vagy tisztségviselő tudomására kívánod hozni az oltások kötelezőségével kapcsolatos döntésed és/vagy véleményed, itt egy lehetséges politikusi levél szövege (ki/be). Ha ezt nyílt levélként küldöd, akkor másolatban küldd el az oltas kukac magunk pont com és oltas10 kukac gmail pont com címre is.

Ez az index.html lementhető, saját gépen böngészővel megnyitható és e-mailben továbbítható.

Tisztelt Képviselőm!

Függetlenül attól, hogy a védőoltásokról, azok hatásáról, szükségességéről mit gondolok, egyetértőleg aláírtam az Alkotmánybírósághoz 2013 december 20-án benyújtott,

Az "ajánlottan kötelező" oltások   kötelezőségének
jog- és alkotmányellenességét kimondó határozat kérése

című beadványt.

Mivel az Alkotmánybíróság munkájában nem sürgethető, ugyanakkor a jogsértő helyzet megszüntetése nem tűr halasztást, szíves tudomására hozom, hogy a beadványban sérelmezett oltási kötelezőséget felfüggesztettnek tekintem, és ettől kezdve minden oltásra kötelezési megnyilvánulást személyem, illetve családtagjaim elleni közvetlen, erőszakos támadásnak -- bűncselekménynek -- tekintek.

A beadványban részletezett körülmények töredéke, pusztán logikai alapon is elégséges hozzá, hogy mint képviselőmet, nyomatékosan felkérjem: személy szerint is tegyen meg mindent e szégyenteljes helyzet megszüntetése érdekében.

Teszem ezt annál is inkább, mert egyrészt a kialakult csalárd jogi helyzetet Önök -- politikusok, képviselők, tisztségviselők, bizottságok és munkabizottságok, stb., stb. -- tették lehetővé, másrészt és főleg azért, mert az Önök megfelelő szándéka esetén az Alkotmánybíróság döntése valójában nem is volna szükséges ahhoz, hogy helyrehozzák, amit elrontottak, vagy romlásban hagytak. Törvénytelenség jogot nem szül.

Semmiféle járvány vagy rendkívüli helyzet nem lévén, ha a "kötelezőség" megszűnik, senkinek az érdeke nem csorbul, senkinek nem árt. Ha a lényegében minden emberi és jogi normának ellentmondó gyakorlatot mégis megkísérlik megtartani, a szememben minden demokratikus érték elvész, és felveti azt a kérdést, hogy létezett-e egyáltalán.

Ezt a kérdést a politikai rendszer és a demokratikus rend próbakövének tekintem, egyben az Ön tényleges, személyes, politikusi működése pontos megítélési lehetőségének is.

Kelt,


....................................................................

aláírás

Vissza az elejére | A magunk.com főoldalára